(ez a leírás csak gondolatok felvetésére vállalkozik. Megalapozott, de nem rendszerezett.)

Ide tartozik az az építési módszer, amely a társadalmi és környezeti fenntarthatóságot tartja szem előtt. Belátja, hogy miközben egészséges, szép, kényelmes, jó hangulatú otthont építünk, minél kevésbé szabad átalakítani a környeztünket. Érvényes ez az építkezés, lakáshasználat és épület lebontás egész folyamatára.

Azokat a módszerek helyezzük előtérbe, amelyek egyszerűek, helyi és megújuló anyagokat igényelnek. Ezek jellemzően munkaigényesek, igénylik a kreativitást, szemben a nagy beruházást, csúcs technológiát, speciális szakértelmet igénylő építési technikákkal szemben.

A természetes építkezés alapvetően helyi dolog. Nincsenek általános helyes utak. Minden attól függ, hogy adott helyszínen a föld, az éghajlat, a környezet mit kínál, az építkező és a lakás használója mit szeretne.
A legszerencsésebb az, ha a tervező, a kivitelező, a tulajdonos és a lakás használója ugyanaz a személy.
Az ilyen építkezés embert gazdagító folyamat, mert mindenki megtapasztalja, hogy némi tanulással és erőfeszítéssel képes saját házát felépíteni.

A természetes építkezés nem új. A Föld nagy részén még ma is ez a jellemző. Az ipari forradalomig Európában is ez volt a norma. Tekinthetjük úgy, hogy a mai építőipar, amely hatalmas beruházásokat igényel, rengeteg energiát használ, a nyersanyagokat pocsékolja, rengeteg mérget termel, és megnehezíti az építkezéshez szükséges információkhoz való hozzáférést, ez csak egy kitérő az emberiség történelmében.

A modern építőipar áldozatai:
• A világ legnagyobb környezetpusztítását az energiatermelés okozza (kőolaj, szén, atom, vizierőmű). Mivel a modern építőanyagok energiaigényesek (aluminium, vas, cement, tégla, üveg…) és a szállításuk is az, közvetve felelősek nagy környezeti károkért.
• Aki volt már műanyagot, pozdorját vagy felvágottat gyártó üzemben, lehet hogy olyan élményeket szerez a szagokról, zajokról, rezgésekről, a folyamtokról, ami arra készteti, keressen alternatívát az ilyen termékek helyett.
• A jóérzésű emberek fákat ültetnek kertjükben és gondozzák azokat. Gondolunk-e arra, hogy a fatelepen vásárolt gerenda valószínűleg tarvágás után került ide. Valahol újabb sok évtizedes sebet okozott.
Mi lenne, ha egy közeli erdőből kivágnánk néhány jól kiválasztott fát, helyben felfűrészelnénk és abból építkeznénk. Az erdő mindenesetre élne tovább.
• Úgy érezheti valaki, hogy piszkos munka vályogot vetni. De milyen látvány a bánya, a gyár, a sztráda, a kamion amelyeket helyettesíteni tudunk vele? A természet nagyon ügyesen gyógyítja a kis sebeket. A vályoggödör helyén lehet egy kis tó.
• Tudjuk, hogy a formaldehyde alapú ragasztók, a pvc, a festékek, az azbeszt, az üvegszövet mennyi betegséget okoz. Használjuk?
• Az érzelmi egészségünkre hogyan hat a sok derékszög, sima csillogó felület, uniformizáltság. Nem hiányoznak a formák, színek, szagok, hangok, különböző felületek?
• Bár megtanították nekünk, hogy keressük az újat, a csillogót, pontosan kidolgozottat, mégis titkon nagyra értékeljük a kézzel készített, manufaktúrás tárgyakat.
• Azt is megtanultuk, hogy a házépítés külön szakma. A mi dolgunk az, hogy a főállásos munkánkat végezzük, pénzt keressünk és megfizessük másokat akik építenek nekünk hajlékot. De lehet, hogy nem szeretünk azért dolgozni, hogy pénzt keressünk és az sem szereti a munkáját aki a mi házunkat építi. Elképzelhető, hogy sokat tudnánk dolgozni egyszerű anyagokból épülő, a szokásosnál kisebb méretű és egszerűbb házunkon. Ez a munka örömet adna? Olcsóbb lenne a ház? Inkább rólunk szólna a ház?
• Sejthetjük, hogy a természet része vagyunk. Jobban átérezhető ez, ha saját zöldséget nevelünk, ha saját ürülékünket visszajutatjuk a körfolyamatba komposzt és trágya formájában, ha a házunkat a nap járását figyelembe véve tájoljuk?
• Arra van valóban szükségünk, hogy legyen 800m2 területünk, magas kerítés, zöld pázsit, dupla garázs távirányítóval, sárga házunk, parabolaantennánk, riasztónk ami az örző védő szolgálathoz be van kötve? A házak, kertek, kocsik, szomszédok hasonlóak.
• Ha az üvegházhatás fenyegeti az életünket, akkor a házakról nem csak azt kell tudnunk, hogy mennyibe kerülnek Euroban, hanem hogy hány tonna széndioxidot bocsátottak ki míg felépítették és fognak előreláthatóan kibocsátani 50 éves élettartamuk alatt. Felelős döntésünkhöz ez is kell.